Nagyon sokan küzdenek napjainkban a magányosság érzésével. Utazásaim során egyre több emberrel találkozom, aki segítséget, útmutatást kér a magány feldolgozásában.A Bibliában Isten azt mondja, nem vagyunk egyedül. Ő mindig ott van, hogy megszabadítson, megvigasztaljon és meggyógyítson bennünket. Sajnos sokan nem tudnak túljutni a veszteség felett érzett fájdalmukon. Amikor egy hirtelen tragédiával szembesülünk, a fájdalom elviselhetetlennek tűnik. Ha nincs, aki segít, a magányosság érzése nehéz felhőként nehezedik az emberre vagy akár az egész családra, és úgy tűnhet ez örökké így marad.
A magányosságnak rengeteg oka van, de sokan nem veszik észre, hogy nem kell ezzel az érzéssel élniük. Szembenézhetnek vele, feldolgozhatják, megszabadulhatnak tőle. A magányosság olyan, mint egy belső fájdalom, egy űr, vágyakozás a szeretetre. Ürességérzetet kelt, haszontalannak, céltalannak érzi magát az ember.
Egyedül vagy (önálló, független)? Vagy magányos vagy (társ nélküli, levert, elhagyott)? A kettő között nagy a különbség. Fontos megértened, hogy az egyedüllét nem egyenlő a magányossággal. Talán van úgy, hogy nem kerülheted el az egyedül létet, de a magányosságra mindig van megoldás. A magány érzése gyakran egy szeretett ember elvesztéséből, egy válásból vagy különélésből fakad. Rájövünk, hogy a dolgok már sohasem lesznek úgy, ahogy eddig. Ezt a felismerést gyakran mélyen megráz minket. Innen a magányosság és kétségbeesés érzése.
Egy seb begyógyulásakor a fájdalom hosszú ideig érezhető. A teljes felépüléshez mindennapi kezelésre van szükség.
Ha egy fizikai seb nem tud begyógyulni, egy olyan fertőzés van jelen, amivel foglalkozni kell.
Ugyanez igaz a lelki sebekre
A lelki sebnek is ugyanúgy be kell gyógyulnia, ahogy a fizikai sebnek. Érzéseket kaptunk Istentől ugyanúgy, ahogy a fizikai testünket is Tőle kaptuk. Ő gondoskodik a lelki gyógyulásunkról Ő benne, ahogyan a testi gyógyulásunkról is gondoskodik. Az elvesztett személy vagy dolog mindig hiányozni fog, de nem kell a magányosság érzésével élned. Ugyanez igaz a lelki sebekre
Akik meg akarnak szabadulni ettől az érzéstől a következő dogokat kell tenniük:
1. Tudd, hogy Isten mindig veled van!
A Bibliában emlékeztet bennünket Isten arra, hogy mindig velünk van és sohasem hagy el bennünket. "Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled." (Zsidókhoz írt levél 13:5) .Magány sokszor vezet bennünket arra, hogy értelmetlen, megválaszolhatatlan kérdéseket tegyünk fel, mint pl.: Mi van, ha életem hátralévő részében egyedül maradok? Mi van, ha örökké ezzel a fájdalmammal fogok élni? Mi van, ha egy olyan problémával találkozok, amit nem tudok egyedül megoldani? Mi van, ha...mi van, ha...mi van, ha...? A kérdések sora végtelen. Az a helyzet, hogy soha nem fogod tudni ezekre a "Mi van ha..." kérdésekre a választ. De amikor tudatosul benned, hogy Isten veled van, biztos lehetsz benne, hogy Neki minden kérdésedre megvan a válasza.
2. Akard az új életed!
Nem vesztettél el minden az életedből, csak egy része ért véget. Egy korszak véget ért és most egy új kezdődik el - ha kész vagy lépéseket tenni. Ne ülj ölbe tett kézzel arra várva, hogy valami történik majd veled vagy valaki belép az életedbe. Menj és ismerj meg új embereket, barátkozz. Keress valakit, aki szintén egyedül van és légy a barátja. Amint vetsz, úgy aratsz, és Isten sokkal jobb barátokat, kapcsolatokat fog építeni az életedben.
Engedd, hogy a magányosság érzése átformálódjon a magányos emberek iránt érzett részvéteddé és döntsd el, hogy teszel ezért valamit!
Joyce Meyer
