Az Egyház - "I Heart" filmrészlet (Hillsong)

Emlékszem, ahogy kinéztem egyszer a repülő ablakán valahol Kelet-Európa felett repültünk. Ameddig csak a szem ellát, mintha le lett volna terítve egy fekete takaró, fényekkel borítva. Néhány óriási volt, néhány meg csak úgy magában. Mindegyik ragyogó fény egy várost, egy falut egy települést jelentett. Mindegyik fény embereket jelentett és én nem tudtam kiverni a fejemből, hogy ez az, ahogy Isten látja az Ő Egyházát. Bárhol, ahol az Ő népe van, bárhol vagyunk, faluban vagy városban, az Ő fénye kell, hogy legyünk.

„Ha odaadod utolsó falatod az éhezőnek, és segíted az elnyomottakat:

feltámad a sötétségben világosságod, 
és éjszakád olyan lesz, mint a delelő nap.”

(Ézsaiás 58:10, NIV)

Az Egyház Jézus teste. Ha Jézus itt volna, fizikai testben, mit tenne?

Találkozna a szükségben lévő emberekkel. Azokat, akik éhesek, megetetné. Segítene azokon, akiknek szüksége van rá. Mindennek a lényege, amit az Egyház tesz, a szeretetnek kellene lennie, gyakorlati módon. Nemcsak imának, nemcsak beszelni róla a gyülekezetben, hanem tényleg tenni valamit, ami hátassal van a világra. Látnunk kell, hogy az Egyház nem értünk van. Hanem mi, mint egyház vagyunk azért, hogy betöltsük mások szükségeit.

Fontos, hogy az Egyház alapjában megváltozzon. A belülre fókuszálás helyett kifelé fókuszáljon. Szeretném látni, hogy nem „csináljuk” az Egyházat, hanem hogy mi vagyunk az. Jó lenne látni, hogy az Egyház nem kerüli a nagyon nehéz szituációkat. Közösség problémákat, szociális problémákat, faji problémákat. De ezt nem kritikus vagy vádló hozzáállással mondom, hanem inkább úgy, hogy, "Mi vagyunk Krisztus Egyháza. Ez az, amit tennünk kell, akkor csináljuk jól. "

Azt hiszed, hogy minden tekintélynek és prédikációnak a pulpitusról kell jönnie. Ez nem igaz. Azoknak az életeiből kell jönnie, akik Jézust követik. Ez nem arról szól, hogy hogyan emeljük fel a kezeinket vagy hogy ugrálunk és énekelünk a gyülekezetben, hanem, hogy tudunk Isten szeretetének csatornája, Isten szenvedélye lenni az emberekért, és hogyan tudjuk ezt szeretetként közvetíteni. A szeretet cselekvés. Nem beszélni kell a szeretetről, hanem megmutatni mi az.

„ Az Ő szeretete nem visszafogott, hanem túláradó volt. 
Ő nem azért szeretett, hogy kapjon tőlünk bármit, 
hanem, hogy mindenét odaadja értünk. Szeress te is így!” 
(Efézusi levél 5:1-2, MSG)

Az Egyház nem téglákból és falakból épült, nem az ólomüveg ablakok alkotják vagy a templomtornyok, nem régi kápolnák vagy új, ragyogó istentiszteleti épületek. Az Egyház nem egy szervezet, nem egy felekezet, nem arra tervezték, hogy morális rendőrség legyen vagy politikai iránymutató, se a keresztények szociális klubja.

Hanem az Egyház az Ember. Emberek, akik vágynak Isten kegyelmére. Emberek, akik elvesznek Krisztus szerelmében. A föld végeláthatatlan határáig, a kultúrák sokféleségében, településről településre és városról városra, minden szigeten és minden nemzetben, otthonokban és iskolai folyósokon és színházakban. Találkoznak kávéházakban, és katedrálisokban, utcasarkokon, és stadionokban. Találkoznak föld alatt es a szabad ég alatt. Krisztus teste, amelyik a megfelelő időben mozdul, felemelkedik önzetlen hittel, lebontja a válaszfalakat és elkezdi látni, amit Ő lát, elkezd az lenni, amire el lett hívva.

A filmről bővebben itt olvashatsz.